Online ügyintézés irodánkban

Online ügyintézés irodánkban

Irodánk a céges ügyintézés (cégalapítás, cégmódosítás), illetve az ingatlanjog (adásvételi szerződés megkötése) területén lehetőséget biztosít ügyfelei számára, hogy ügyeiket otthonról, személyes megjelenés nélkül kényelmesen és biztonságosan intézhessék az online térben. 

Cégjog

Legyen szó akár cégmódosításról vagy cégalapításról, intézze ügyeit otthonról!

Irodánk segítséget nyújt abban, hogy a céges ügyintézést ügyfelei elektronikusan bonyolíthassák le a Távazonosítás segítségével. A távazonosítás pontos menetéről és szabályairól a Távazonosítás címszó alatt a továbbiakban részletesen tájékozódhat. 

Ingatlanjog

Sokan nem tudják, hogy az adásvételi szerződést akár az otthonuk kényelméből is megköthetik!!!

Az ingatlan adásvétel során az Üttv. ugyanis lehetővé teszi, hogy az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél (pl. távazonosítással vagy személyesen) az okirat aláírása (illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése) során ne jelenjen meg személyen az ügyvédi irodában, hanem a szerződést az ügyfél az általa megválasztott helyen (akár otthonában) írja alá. 

Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy az ügyvédi iroda által előzetesen e-mailben vagy postai úton megküldött okirat ügyfél általi aláírása elektronikus hírközlő hálózaton keresztül (pl. Skype) az ellenjegyző ügyvéd számára nyomon követhető és rögzíthető legyen. Ezt a felvételt az ellenjegyző ügyvédnek az ellenjegyzett okirattal együtt meg kell őriznie.

A külföldön aláírt szerződések esetében pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány sem szükséges.

A távazonosítás pontos menetéről és szabályairól a Távazonosítás címszó alatt a továbbiakban részletesen tájékozódhat.

Távazonosítás

Van-e lehetőség az ügyfelek távazonosítására akkor is, ha korábban sosem találkozott az ügyvédi tevékenység gyakorlójával?

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) nem írja elő, hogy a természetes személy (járjon el bár saját nevében, meghatalmazottként vagy törvényes képviselőként) azonosításának az ügyvéddel való személyes találkozás során kell megtörténnie.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ugyanakkor csak akkor teszi lehetővé a személyes megjelenés nélküli azonosítást, ha a felügyelő szerv – amely ügyvédek esetében a Magyar Ügyvédi Kamara – meghatározza ennek a módját, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközt előzetesen auditálja. Ebből következően a Pmt. hatálya alá tartozó esetekben akkor végezhető el az azonosítás személyes megjelenés nélkül, ha e feltételek fennállnak, míg a Pmt. hatálya alá nem tartozó esetekben az ügyvéd minden további nélkül azonosíthatja a természetes személyt akkor is, ha az nem jelenik meg előtte személyesen.

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése a személyes megjelenés nélküli azonosítás módját az. 1.2. pontban meghatározottak szerint meghatározta, és az alkalmazható elektronikus hírközlő eszközöket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1.2. pont szerint auditálta. 

Milyen elektronikus eszköz használható távazonosításra?

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Pmt. szabályzat) 5.1-5.3. pontja alapján az azonosításra előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is sor kerülhet. A Pmt. hatálya alá tartozó esetekben a távazonosításra tehát a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus hírközlési eszköz útján kerülhet sor, azonban célszerű az okiratbiztonság érdekében ezeket a szabályokat alkalmazni a Pmt. hatálya alá nem tartozó azonosítások esetén is.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1/2019. (VII.31.) határozatában határozta meg az azonosítás során használható egyes elektronikus hírközlő eszközöket. Ezek:

8. a) a Skype szoftver bármely operációs rendszerre kiadott, 8.50.0.38 vagy újabb verziója
9. b) a Skype for Business szoftver bármely operációs rendszerre kiadott, 16.0.4795.1000 vagy újabb verziója
10. c) a Microsoft Teams szoftver Windows és macOS operációs rendszerre kiadott 1.2.00.4664 vagy újabb verziója, az iOS operációs rendszerre kiadott 1.0.80 vagy újabb verziója, az Android operációs rendszerre kiadott 1416/1.0.0.2019071503 vagy újabb verziója,
11. d) a bluejeans.com honlapon keresztül elérhető videotelefon-szolgáltatás,
12. e) a Google Meet azon szolgáltatása, amely a kép- és hang egyidejű rögzítését és mentését az alkalmazáson belül biztosítja (2020. április 3-tól),
13. f) a LogMeIn https://gotomeeting.comweboldalon elérhető azon GoToMeeting szolgáltatása, amely a kép- és hang egyidejű rögzítését és mentését az alkalmazáson belül biztosítja (2020. április 8-tól),

​g) a Cisco azon v39.0 vagy magasabb verziószámú Webex Meetings szolgáltatása, amely a kép- és hang egyidejű rögzítését és mentését az alkalmazáson belül biztosítja (2020. április 17-től),

1. h) az ACPM IT Tanácsadó Kft. https://dataroom.acpmit.com/index.php/loginweboldalon elérhető ACPM SecureOffice 1.0.1. vagy magasabb verziószámú szolgáltatása (2020. augusztus 12-től),
2. i) a Zoom Meetings 5.4.2. vagy magasabb verziószámú szolgáltatása végponti titkosítás (end-to-end encryption) alkalmazásával (2020. november 20-tól).

A Zoom auditációját a MÜK elnöke 2020. április 3-án visszavonta, az eddig e rendszerrel történt távazonosítás és távellenjegyzés érvényességét ez nem érinti.

Hogyan kell elvégezni a távazonosítást?

A távazonosítás kezdetén az azonosított személynek (ügyfélnek) kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a távazonosításhoz hozzájárul.

Ezt követően az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának – megfelelően megvilágítva – fel kell mutatnia úgy, hogy az okmány jól látható, illetve adattartalma jól olvasható legyen. A biztonsági elemet tartalmazó okmány kamera előtti olyan mozgatását is meg kell követelni az azonosítottól, amely alapján a biztonsági elem az okmányon felismerhető (pl. az okmányon található hologramon az okmány mozgatása esetén jól felismerhetően megtörik a fény).

Az azonosítottnak az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell. Ha a távazonosítás pl. az internetkapcsolat problémái miatt vagy más okból menet közben megszakad, a távazonosítás teljes folyamatát meg kell ismételni.

Annak érdekében, hogy a távazonosítás biztonságosan elvégezhető legyen, az azonosított személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell a kamerába néznie, hogy az ügyvéd meg tudjon győződni a felmutatott okmányon szereplő fénykép és az azonosított természetes személy arcképének, lehetőség szerint nemének, illetve hozzávetőleges korának egyezőségéről.

A Pmt. hatálya alá tartozó távazonosítás esetén értelemszerűen alkalmazni kell az egyszerűsített, illetve a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseket.

Az azonosítás folyamatát (a videotelefonálás hang- és képanyagát) az ügyvédnek rögzítenie szükséges (fel kell venni), és az adott természetes személy azonosítására vonatkozó egyéb adatok kezelésének idejéig meg kell őriznie.

Az ellenjegyzett okiratban nem szükséges utalni arra, hogy a természetes személy azonosítása videotelefon útján történt, de (mivel egyes földhivataloknál fennáll a veszélye annak, hogy ezt tételes jogi előírás hiányában is mégis megkövetelik) akadálya sincsen annak, hogy az ellenjegyzés szövegében erre hivatkozzon az ügyvéd.

Külföldön aláírt ügyvéd által ellenjegyzett okiratra kell-e diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille?

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján, ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

A Miniszterelnökség is megerősítette, hogy az Üttv. 44. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés – mint eltérő törvényi rendelkezés – értelmében, az ott írottak szerint ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tekintendő, tehát a bejegyzéshez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.

[Forrás: https://www.mük.hu/tavazonositas ]